Az algáról egyre gyakrabban hallani, hogy a jövő élelmiszere, sőt a klímaváltozás ellenszere lehet. Mennyi igaz ebből? Utánanéztünk, mit mondanak a kutatások – és mit nem.
Élelmiszer, amihez nem kell termőföld
Az alga különleges helyzetben van az élelmiszerek között: termesztéséhez nem kell szántóföld, öntözővíz, műtrágya vagy növényvédő szer. A tápanyagokat közvetlenül a tengervízből veszi fel. A tiszta vizű partszakaszokon kötelekre telepítve termesztik, vagy a vad algamezőkről kézzel aratják – így dolgoznak például a bretagne-i algatermelők is.
Kevés kalóriát tartalmaz, közben sokféle ásványi anyagot – jódot, kalciumot, magnéziumot, káliumot, vasat – és vitaminokat visz be. A jód hozzájárul a pajzsmirigy normál működéséhez.
Alapélelmiszer viszont nem lesz belőle, és nem is kell, hogy az legyen. Éppen az alacsony kalóriatartalma és a magas jódtartalma miatt kis mennyiségben, ízesítőként, köretként vagy előételként a legjobb. Az algát emellett takarmányként, talajjavítóként és csomagolóanyagok alapanyagaként is egyre többen használják.
Az algaerdők elnyelik a szén-dioxidot
A tengeri algák fotoszintézissel szén-dioxidot kötnek meg, ahogy a szárazföldi növények. Egy 2016-os, a Nature Geoscience folyóiratban megjelent becslés szerint a világ természetes makroalga-állományai évente nagyjából 173 millió tonna szenet vonnak ki tartósan a körforgásból (a becslés tartománya 61–268 millió tonna). Ennek kb. 90%-a az elszakadó és lesüllyedő algával a mélytengerbe jut, a többi a part menti üledékekben raktározódik el.
Ez jelentős szám, de érdemes a helyén kezelni: az emberiség évi szénkibocsátásának nagyjából 2%-a. Az is fontos, hogy a megtermelt és elfogyasztott alga szene rövid időn belül visszakerül a légkörbe – tartós megkötést csak a mélybe süllyedő rész jelent. Egy 2023-as tanulmány kiszámolta: ha algatermesztéssel akarnánk évente egymilliárd tonna szenet megkötni, ahhoz a legtermékenyebb tengerekben is több mint egymillió négyzetkilométernyi algatelep kellene.
Az algaerdők tehát fontos természetes szénelnyelők, és segíthetnek mérsékelni a klímaváltozást – de egyedül nem oldják meg.
Élőhely a tengerben
Az algaerdők a legtermékenyebb tengeri élőhelyek közé tartoznak. Halak ivadékai, rákok, kagylók, csigák és tengeri madarak sokasága talál bennük búvóhelyet és táplálékot. A gondosan telepített algatelepek is adhatnak élőhelyet a tengeri élővilágnak, a part közelében pedig tompíthatják a hullámzás erejét.
Szénraktár a tengerfenéken
Ami az algából a tengerfenék üledékébe temetődik, az oxigénszegény környezetben alig bomlik le. Szene így évszázadokra, akár évezredekre kikerül a körforgásból. Ez a lassú, csendes folyamat a tengerek egyik természetes szénraktára.
Akkor megmenti a világot?
Egyedül nem. De kevés olyan élelmiszer van, amelyhez nem kell termőföld, édesvíz és műtrágya, közben élőhelyet teremt és szenet köt meg. A fenntarthatóbb táplálkozás és a klímavédelem egyik fontos darabja lehet – a tányérunkon pedig egyszerűen finom.
Ha kóstolnád: az alga tatár citrommal és metélőhagymával pirítósra kenve, a tengervízben eltett „sea bean” alga párolt zöldségköretnek vagy tésztához, az agar-agar pedig növényi zselésítőként jó kezdés. Minden algatermékünket itt találod.
Az alga magas jódtartalma miatt mértékkel fogyasztandó.
Források:
Krause-Jensen D., Duarte C. M. (2016): Substantial role of macroalgae in marine carbon sequestration. Nature Geoscience, doi:10.1038/NGEO2790.
Az algatermesztés szénmegkötési potenciáljának korlátai (2023). Communications Earth & Environment, doi:10.1038/s43247-023-00833-2.
Vélemény, hozzászólás?